Nincs szebb, mint az esőt megelőző csendesség. Hallani benne, ahogy a kispillangó lila-kék szárnya vergődik alant a lóherevirág gubója fölött. Hangja van a hangyaboly
Minden élő lélek érzi, hogy a közelgő áldást áhítatosan kell fogadni. A békák halkan ümmögnek a sás közt, és még a vízbe is óvatosan buggyannak bele. Finom hangon döngicsél a méhecske, lágyan [...]

Közös emlék a múltból, és közös tervek a jövendőre. Talán ennyi is elegendő a nemzet meghatározására. Az ország pedig leginkább hatalom és birtoklás dolga. A haza a szereteté, és az érzelmeké. Mindez együttesen teszi az államot, azaz mi mindannyian, akik a Kárpát-medence ölelésében egy történelemmel, és egy anyanyelvvel élünk, és érzelmileg is kötődünk a tájhoz, [...]

A természet addig szép, amíg egyedül bolyong benne az ember. Mihelyt többen vagyunk hozzá, „humanizálódik”. Előbb utóbb belekerül, amit az egymás nyakán élő emberek szeszélye, forrongása, feszültsége okoz, s lehetetlen szabadulni a társadalmi környezet kábító s leverő hatása alól. A kultúra arra való, hogy lesüllyessze oda az embert, ahová a természet egyszerű igazságában élők soha [...]

Hőségnapokon túl, és forróságnapokon innen, kellemes napsütés közepette bócorgok felfelé Szent Márton hegyére. Gyalogolni jó, állapítom meg immáron sokadjára saját magam számára, mint ez idáig minden alkalommal, most is azon mód szertefoszlanak a napi kötelezettséggel együtt járó gondolatterhek. Az apátság ódon falai között nemzetiszín zászlókat lobogtat a megállíthatatlanul fújdogáló szél. Bakancsos, szandálos, hátizsákos emberek gyülekeznek [...]

Egy ismert arccal szinte bármit el lehet adni. Védjegy. Sokszor hallottam ezt a kijelentést, hittem is benne, de igazán nem a való világba helyeztem tartalmát. A világhírű sztárok eladhatják az éppen legjobb, legtökéletesebben fedő alapozót, rúzst. Hírességek parfümkreációi biztosan szexivé varázsolnak bennünket is, bár gondolom sok közük nem volt az adott illatkompozíció összeállításához.
A neves emberektől [...]

- Gyere, kürmőcölj le velem valami szüpőcöt, mai magyarra lefordítva: Igyál meg velem valamit- invitál – a csak baráti körben ismert és használatos szívmelegítő „türpőc nyelven”- a régi, Seres néni-féle házból átalakított presszó-kaszinó játéktermébe Abroncsos Géza barátom.
„Zsugásvili”, a minden szerencse- és észjátékban, ferbliben, fájerban, römiben és ultiban virtuóz kártyakirály, más néven „Malájbarna, avagy a Művelt [...]

Ha nem is gyakran, de időnként előfordul az emberrel, hogy mond valami olyat, ami a másikban megérint egy láthatatlan gombot, s erre aztán az is mond valamit, ami nem egészen arról szól, vagy arra válaszol, ami eredendően elhangzott, de arra viszont alkalmas, hogy nagy por verődhessen fel általa. S aztán leül, elcsendesedik, és mérlegeli az [...]

Az erdőben fatörzsek kövek, fakéreg alatt megbújó futrinkákra és gyíkokra lestem, pöfeteget püföltem bottal, mint egy gyerek. Élveztem, ahogy a kis golyóból száll a fekete por, mint a korom. Láttam aranyos bábrablót és kék futrinkát is, de eszembe sem jutott, hogy elcsípjem, és mint iskolás koromban, amikor bogárgyűjteményt kellett „összetarhálni”, arra kárhoztassam őket, hogy gombostűre [...]

Városunk patinás, Váci Mihály nevét viselő általános iskolájának diákjai kedves műsorral köszöntötték közösségünk legkiválóbb pedagógusainak egy részét, akik az idei pedagógus nap alkalmából vehették át munkásságuk elismeréseként a Molnár János Pedagógiai Díjat, valamint a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Az ünneplőbe öltözött kicsinyek műsorát, két fiatal pedagógus tette még szívderítőbbé gitár- és hegedűjátékkal. Már az első dallamok [...]

Rengeteg jó és szép tulajdonság van a világon. Én a legtöbbre a becsületet, a tisztességet, a figyelmességet és a nagy szívet értékelem. A szerénység sem utolsó a listámon. Ezért verte már ki több alkalommal is a biztosítékot nálam az a redőnyös, aki magát a legprecízebbnek, munkáját a legtökéletesebbnek tartotta. Három alkalommal járt nálunk. Háromszor tartott [...]