Függünk a jelentések hálójában
A kapucsengő határozott hangjára ébredtem tegnap. – A művelődési házból hoztam hirdetményt – mondta a rekedt férfihang, néhány másodperces hallgatás után.
Simán beengedtem.
Aztán fél óra múlva lementem a napilapért, természetesen a 24 Óráért, és megnéztem milyen programot hirdet a kultúrház. „Olcsó kardigán, férfi alsó…bla bla”.
Százforintos vásár lesz a művelődési házban ekkor és ekkor. Ezért volt a habozás a férfi részéről, aki bizonyára nagyszerű üzletember és kereskedő. Engem is „átvert” Igazából nem hazudott, csak a művelődési ház híres, neves, pozitív csengésű neve mögé bújt. Igaz, teljes egészében igaz, amit mondott: a művelődési házban lesz az esemény és igazi program a böngészni vágyóknak.
Gondolatébresztő volt a kora reggel. Felfelé sétálva a lépcsőházban már azon gondolkodtam, valóban mi is az a kultúrprogram. Nehéz behatárolni, hiszen sok minden belefér a kultúra fogalmába.
Főiskolai tanulmányaim egyik meghatározó figurája volt Geertz. Gyakran jönnek elő kultúrantropológiai ismereteim. Szerettem és szeretem ezt a témát. Eszembe jutott tegnap reggel is a tudós Geertz.
A kultúráról azt mondta (Max Weber-re hivatkozva), hogy az emberek – pókszerűen – a jelentések hálójában függenek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nemcsak az adott viselkedést, de a kiváltó kontextust is figyelni kell. Ebből a gondolatmorzsából kiindulva eszembe jutott Shakespeare, aki megírta a maga Rómeó és Júliáját. Évszázadokkal ezelőtt. Néhány éve annak átiratát a filmvásznon láthattuk. Géppuskaropogós, maffiás, versenyautós mozi készült 1996-ban. Na és? Sokan az életükben elő nem veszik a tragédiát, de valahogy mégis megismerik a sztorit a filmen keresztül. Hallanak a két ellenséges veronai családról – igaz modern környezetbe helyezve, de Capulet-ék és a Montague család életre kel. A West Side Story-ról ne is beszéljünk.
Sorolhatnám a példákat, a modernné és talán értelmezhetőbbé tett színdarabokat, könyvek történeteiből készített filmeket. Gyors világunk leegyszerűsített történeteit. De minek. A kultúra hasonlít egy hagymához. Minden rétege fontos, izgalmas, megbecsülendő. Csak megfelelően kell értékelni és ételmezni a dolgokat.
