Fantasztikus az, ahogy kisiskolás leánykák képesek küzdeni a csapatért. Egészen pontosan a Csapatért, amelynek a társak mellett részét képezik a szülők, a felkészítő tanárok, az edző „sporik”. Néhány évvel ezelőtt, amikor a TSC lelkes titkárnő-mindenese felkarolta a szivacskézilabdát, emlékszem, hogy a picurka leánykák még bizonytalan mozdulatokkal, időnként esetlenül, leginkább saját elképzeléseik megvalósítására törekedvén barátkoztak a nagyok sportágával. A mai kicsik viszont már csapatként, taktikusan, látványos akciókat vezetve örvendeztetik meg a pálya szélén ücsörgő szüleiket. Az edzők szigorúan kemény utasításokat adnak, s a törékeny leánykák zokszó nélkül viselik. A góloknak és a győzelemnek pedig úgy örvendenek, mint a nagyok, kört alkotva, egymás kezét fogva lejtik az örömtáncot.

Először magam is azt gondoltam, hogy még korai a felnőttes szigor, a rendszeres és következetes munka. De most, amikor ügyesen mozogva látom önfeledten játszani a kicsiket, nos már én is másként látom. Másként, mert megtanulták, hogy a sportban is vannak határok, szabályok, amelyeket nem lehet áthágni büntetlenül. És azt is, hogy csapatban, csak egymásra figyelve lehet eredményt elérni. Az öröm pedig megsokszorozódik. Örül a csapat, az edző, a szülők, örül az egész iskola. Mint ahogy örült az egész város, amikor még a női kézilabda is hasonló sikereket ért el, mint ma a fiúk. Ahogy a közös örömet szemléltem, el kezdtem magamban összeszámolni azoknak a lányoknak a neveit, akik még ma is a magyar élvonal játékosai – közöttük a válogatottnak is tagjai -, és itt nevelkedtek a városban. Sőt, egyetlen iskolában, de két kiváló edző kezei alatt. És arra is gondoltam, hogy bár csak egy kicsivel lenne jobb a gazdasági helyzet, s akkor a lányoknak nem kellene elhagyniuk szülővárosukat. Egy csapatra való sikerembert számoltam össze.

Szomorú, de garasoskodnunk kell, mert a központi elvonások jelentősen megkurtították a város költségvetését. Mindenhol spórolni kell, s lesznek feladatok, amelyek el is fognak maradni. Valójában a sport finanszírozása nem is kötelező feladat, egyszerűen el is lehetne hagyni a költségvetési fejezetek közül. De a sport nem is egyszerű költségvetési sor, hanem mindannyiunk közös jövője. Ha nem most, és nem játszva tanulja meg a jövő felnőtt nemzedéke, hogy a közösségi életnek társas szabályrendszer az alapja, ha nem most érzi meg, hogy siker, eredmény csak kitartó munkával érhető el, ha nem éli meg közösségben az örömteli pillanat keserveket feledtető élményét, akkor abból a jövőbeni felnőtt nemzedékből nem is lesz egymással együttműködő, és egymást tiszteletben tartó közösség. A sport, bár nem kötelező feladat, de mégis nélkülözhetetlen, ha ereje teljében lévő magyar társadalomról álmodozunk.

S miután másról értelmetlen dolog is lenne ábrándozni, ezért a sport támogatását nem kurtíthatjuk meg. Nem, mert a szivacskézilabdán kívül még számos sportágban több ezer városi gyermek sportol rendszeresen. Az elmúlt hetekben volt módomban találkozni velük saját birodalmaikban. Jártam az atlétáknál, súlyemelőknél, birkózóknál, s a focistáknál is. Azt is láttam, hogy nem mindenkiből lesz majd olimpikon. De láttam azt is, hogy ezen összetartó közösségek megléte nélkül, mily szegények és gyöngék is lennénk, mint közösség. De ráadásul még eredményesek is, és egyre-másra szerzik és hozzák a hazai és nemzetközi bajnoki érmeket. Nekünk hozzák az elért sikereket, nekünk tatabányaiaknak. Ezért aztán az idén is támogatjuk a sportot, legyen az diák-, fogyatékos-, tömeg-, vagy épp élsport. Mert a szurkolótáborok is új életre keltek. Mert a pályák szélén megjelentek a régi nagyok, az idolok, akikre fel lehet nézni. Akik már megfutották a saját pályájukat. Akik szívesen adnak autogramot a nebulóknak, s ha kérik, akkor még tanácsokat is. Akik ma már a város köztiszteletben álló tagjai. Olyan emberek, akik saját szakmájukban és hivatásukban is helyt álltak. Egy megtartó közösség pillérei.

Címke: Bencsik János, blog, csapat, elvonás, költségvetés, Sport, TSC   Komment:

A bejegyzés 2010. 01. 17., 09:19-kor készült, és a Nincs kategorizálva -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.