Férfi Öltönyben
Imádom amikor egy Férfi Öltönyben van. Nem, nem tévedés a nagybetű a két kulcsszónál. Szeretem, ha megjelenik, ha magas, ha szépen állnak a hajtások, vasalások, gombok és gallérok. Körbelengi a Férfit az Öltönye. Nem, nem a locsolós, a lila. Hanem a megfelelő méretű, hosszú és illő cipővel viselt.
Nem vagyok mániákus, de izgalmas, amikor a stílus tökéletes és egyedi, akár maga az ember.
Mindezek ellenére vagy éppen ezért nem vagyok trendmániás, ami mai világunk legnagyobb fertője, az üresség takarója. Szó szerint.
Az emberek megítélése – főleg, ha idegen helyre mennek be – egyértelműen a viselt ruházat alapján történik. Szörnyű ez a megállapítás, de igaz.
A kisboltba betérő nyakkendős, öltönyös úriembert, a kiskosztümös, ápolt hölgyet mindig – kivéve, ha APEH ellenőrnek nézik – sokkal szívesebben szolgálják ki, mint egy munkásruhás kőművest. A benzinkútra betérve szintén ez a helyzet. A ruha teszi az embert – tönkre.
Nagyon sok ismerősöm a legújabb, a legjobb állítást fogadja el. Ráadásul csak a legdrágábbat veszik, a többi gagyi címmel. Pedig mennyire téved az ember, ha csak a viseletet nézi. Természetesen nem az ápoltság a kérdés, hanem a trendkövetés valódi fontossága. Az Egyén hiánya.
Főiskolás társam szőke fürtjeit kencéi, testét márkás ruhái és a kosz tartotta össze. De mindenki, aki ránézett szépnek látta. Szép rózsaszín lufinak, amely ürességtől kong.
Így volt egy évtizede, így van ez most is.
Buszos utazásaim során középiskolás lányok nyakig mázolva, pirosítva, púderezve, szemüket feketére keretezve lógnak a kapaszkodón. Ízléstelenül összeválogatott, de állítólag a legújabb divat szerinti ruhákban feszítenek. Szidják, hangosan cikizik, ócsárolják az egyszerűen öltözöttet, a tisztát, akinek nem százszínű az arca, a haja, a ruházata. Inkább egyéni, egyedi. Talán még könyv is van nála. Talán készült az órára és akiből lesz valaki. Nem azért, mert szorgalmas, hanem mert csendes, mert gondolkozik. Nemcsak a divaton, esetleg máson is.
Szeretem, ha valaki szépen öltözött. De még inkább, ha tiszta. Ha lát, előre, túl a ruhákon, a sminken. És nem cikizi azt, akinek nem telik vagy máson jár az agya.
