Kemma Blogja
BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ JELSZÓEMLÉKEZTETŐ

2010. január

Jó szerencsét Magyarország!

2010. 01. 3.

Napra pontosan, két esztendővel ezelőtt jelentettem be, hogy utoljára vettem vállaimra a polgármesteri szolgálattal járó terheket, és kettő és fél esztendő múltán szeretném átadni a város irányításával járó felelősséget. Döntésem megvilágítására a teremtett világ egyik legfantasztikusabb csodáját, a vadludak V-alakzatban történő repülését említettem. Amikor egy-egy madár suhint egyet a szárnyával, felhajtóerőt képez az őt követő [...]

Egy híján húsz

2009. 10. 25.

Napra pontosan, egy híján húsz esztendeje annak, hogy az előző napi polgármesteri eskütételt követően, a leköszönő tanácselnökkel kísérletet tettünk arra, hogy áttekintsük a város folyamatban lévő ügyeit. Nem egyszerű hivatalátvételről volt szó, hiszen a korábbi felülről vezérelt, központilag irányított helyhatósági rendszert egy alulról építkező, szabadon választott, széles körű autonómiával rendelkező önkormányzati rendszer váltotta fel. Legalábbis [...]

A megmaradás szándékának belső tüze

2009. 06. 1.

Eltűntek az esővíz által kimélyített útszéli gödrök, és a letaposott útpadka fel-felszálló pora sem keseríti már a falu közepén lakók életét. Az idegenből érkezők számára pedig egyaránt a rendről, a jó gazda odafigyeléséről tanúskodik szinte minden, ami az ember látómezejébe kerül. A régi töredezett, nehezen járható út átépítése együtt járt az addigi vizesárok zárt csapadékelvezető [...]

Égető vadásztörténet

2008. 11. 16.

Az egyik elment vadászni. Mármint egy országgyűlési képviselő. Egészen pontosan kettő. A Parlamentbe mentek. Nagyvadat cserkészni. Ötven megawattnál nagyobb teljesítményű erőmű megépítésének lehetőségét Tatabánya városában. Pedig senki sem kérte őket, legalábbis az iciri-piciri bánhidai nép biztos nem, de a város képviselő-testülete sem. Sőt!
A központi vadásztársaság viszont iciri-picirit sem foglalkozott a helybéli aggályokkal. Igaz csak második [...]

Így aztán ismét itt vagyok…

2008. 11. 2.

Blog – ütöm be a szót a számítógép billentyűzetén, s a nyelvhelyesség elektronikus őre azonmód javítja is ekképpen: bog. Nos, a bog pediglen a fának az a része, mely legkevésbé hasznos ugyan, de ha szépen megmunkáltatik, akkor díszére azért még is csak válhat. Az én fejemben valami ilyesféle „dolognak” számít a blog. Számítógépem most ismét [...]

navigáció

2010. január